Wortart | Verb |
---|---|
Aussprache | /ˈkʋakə(n)/ |
Trennung | kwa·ken |
Indikativ | |
---|---|
Präsens | Präterium |
(ik) kwaak | (ik) kwaakte |
(jij) kwaakt | (jij) kwaakte |
(hij) kwaakt | (hij) kwaakte |
(wij) kwaken | (wij) kwaakten |
(jullie) kwaken | (jullie) kwaakten |
(gij) kwaakt | (gij) kwaaktet |
(zij) kwaken | (zij) kwaakten |
Konjunktiv | |
Präsens | Präterium |
(dat ik) kwake | (dat ik) kwaakte |
(dat jij) kwake | (dat jij) kwaakte |
(dat hij) kwake | (dat hij) kwaakte |
(dat wij) kwaken | (dat wij) kwaakten |
(dat jullie) kwaken | (dat jullie) kwaakten |
(dat gij) kwaket | (dat gij) kwaaktet |
(dat zij) kwaken | (dat zij) kwaakten |
Imperativ | |
Einzahl/Mehrzahl | Mehrzahl |
kwaak | kwaakt |
Partizipien | |
Präsenspartizip | Perfektpartizip |
kwakend, kwakende | (hebben) gekwaakt |
Deutsch | quaken |
---|---|
Englisch | croak; quack |
Esperanto | kvaki; ranbleki |
Färöerisch | gvagga |
Spanisch | croar |